MÚZEUMSHOP

Ha látogatást tesz a borsi kastélyban, az első hely, ami útjába esik, a múzeumi bolt lesz, amelyet a kastély központjának is tekinthetünk. Innen indul az élményutazás kastélyunk körül. Mielőtt belépne a kastély múzeumi részébe, csomagmegőrző szolgáltatást vehet igénybe. Itt választhat a különféle, általunk kínált belépőjegyek közül is. Ha lenne kedve megszállni nálunk, akkor is jó helyen jár, a felmerülő kérdésekben a múzeumi bolt munkatársai készséggel segítenek Önnek. Az előzetes szállásfoglalások is ezen a helyen kerülnek feldolgozásra. A kirándulás végén ne felejtsen el visszatérni múzeumi üzletünkbe, ahol sokféle ajándéktárgy közül válogathat, és aztán irány az étterembe egy jó ebédre!

A FEJEDELEM SZÜLŐHÁZA

Borsi Kelet-Szlovákiában, a terebesi kerületben, a magyar államhatártól néhány kilométerre fekszik. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták, majd 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén a Rákócziak birtokába került. A kastély, alaprajza dél felé nyitott U alakú. Ma álló nyugati és északi szárnya a 16. század második és a 17. század első felében épült fel. Az 1940-es években Lux Kálmán végzett itt jelentős átalakítási, rekonstrukciós munkákat. A mai keleti épületszárny ekkor épült fel egy korábbi épületszárny elbontása után.

A kastély két reneszánsz épületből, valószínűleg két kastélyból fejlődött mai állapotába. Valamikor 1559 táján feltételezzük Henyey Miklós kúriájának megépülését, Zeleméry Kamarás Miklós kúriája – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állt. A két kúria egymástól függetlenül épült. Némi fenntartással a Henyey-kastély megmaradt részeit a mostani épület nyugati szárnyának északi részének földszintjén és részben emeletén tudjuk azonosítani. A másik – a Zeleméry kastély – az előzőtől délre épült. Ennek már csak a nyugati fala áll a mai nyugati szárny déli végén.

A kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élte virágkorát. Lorántffy Zsuzsanna és fia, II. Rákóczi György 1660-ban bekövetkezett halála után további építkezésekről nincs adat, ebben az időszakban a rekatolizált Báthori Zsófia fiával, I. Ferenccel lakta Patakot, Munkácsot és talán Borsit is. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1670-ben I. Rákóczi Ferencet anyja nagy váltságdíj ellenében tudta csak megváltani a császári büntetéstől. (Ekkor Sárospatakot átadta Sporck császári tábornoknak, amelyet csak 1683-ban foglalt vissza Thököly). I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként a borsi kastélyban született meg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én. A fia születésének évében meghalt I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben férjhez ment Thököly Imréhez, majd 1685 és 1688 között védte az osztrák ostrom alatt álló Munkács várát. Patak és feltehetően Borsi is 1685-től Schultz tábornok megszállása alatt állt. A források szerint 1688-ban a kastélyt a kurucok felégették.

Az 1694-ben keltezett inventárium a kastélyt erősen leromlott állapotban mutatja: déli szárnyának tetejét újrazsindelyezés közben feltépte egy szélvihar; a többnyire üres, vagy raktárként használt, több emeleti helyiségének „padlása” beszakadt. A leírás beszél egy két boltszakaszos kápolnáról és a hozzá tartozó sekrestyéről. Ez az inventárium talán összefüggésbe hozható azzal, hogy Rákóczi csehországi száműzetéséből 1694-ben tért vissza Magyarországra, és Sárospatakon alakította ki rezidenciáját, amelyet 1697-ben Tokaji Mihály felkelői elfoglaltak. Rákóczi kurucai 1703-ban visszafoglalták Patakot, s a fejedelem 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. A fentiekből valószínűsíthető, hogy a századfordulón Borsi is többször cserélt gazdát.

A ma is álló árkádos folyosó magja a téglák méretei és a boltozatok formái alapján egy későbbi periódusban, valamikor a 18. század végén épült. A 19-20. század fordulóján használt téglákkal történt az az átalakítás, amelynek során a fiókdongás dongaboltozatok elbontásával a nyugati szárny déli végén az istállók ablakait formálták. Az 1940-es években Lux Kálmán által vezetett felújítás során az épület régi fényéből sokat nyert vissza, azonban udvari képe jelentős mértékben, hiteltelen módon változott meg.

A II. világháborút követően a kastélyt elsősorban raktározási célra hasznosították, egy időben a nyugati szárnyban rendezték be az általános iskolát.

Több alkalommal született terv a méltóbb hasznosításra. Végül 1987-ben készült el az épület egészére kiterjedő kiviteli terv, amelyet az épület teljes kiürítése követett. A kastély 1990-ben ténylegesen a borsi önkormányzat tulajdonába került, kezelését a helyi Rákóczi Egyesület vette át. 1998-tól a két állam műemlékvédelmi szervezeteinek együttműködése keretében folytak a feltárási és tervezési munkák. 2005-ig fokozatosan javították a kastély északi szárnyát és a nyugati szárny északi részét, amely építkezések azonban félbemaradtak.

A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban tartott találkozója adott újabb lendületet, amikor a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában.

A felújítási munkálatok 2018. szeptember 26-án kezdődtek és 2021-re fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében.

RÁKÓCZI-EMLÉKHELYEK

Rákóczi személyét nem csupán népünk tiszteli és becsüli. Európa szerte a nemzeti szabadság jelképe volt a francia forradalom kitöréséig. Nem csoda hát, hogy rengeteg intézmény, utca, tér és ezek mellett természetesen fa, forrás, kút is viseli a Fejedelem nevét, a mai napig emléket állítva II. Rákóczi Ferencnek.

A Rákóczi-forrás Regéc felett, a Rákóczi-kő közelében, a Nagy-Bekecs oldalában fakad. Egy másik Rákóczi-forrás Hollóháza felett a Nyíri-patak mentén az erdőben bújik meg.

A zempléni Komlóska Tanösvény nyolcadik állomása is egy Rákóczi-forráshoz vezet.

Makkoshotyka és Újhuta között félúton, az erdő mélyén egy Rákóczi-kút található.

>> rakoczimuzeum.hu

Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak

A gyönyörű reneszánsz építészeti alkotás Magyarország leghíresebb várai közé tartozik, jelentős Rákóczi-kultuszhely. Perényi Péter nevéhez kötődik az építés jelentős része, majd fia, Gábor fejezi be apja munkáját. Halála után Dobó István fiáé, Dobó Ferencé és örököseié lesz a vár, ahonnan Bocskai hatalmába kerül, majd Lorántffy-örökséggé válik. Így, I. Rákóczi György felesége révén válik Rákóczi-birtokká. A várról és a térség életéről számos állandó és időszaki kiállítást tekinthetnek meg a várban a Rákócziak korától Hegyalja szőlészetén keresztül a reneszánsz konyháig. Műhelyében megismerkedhetnek az ágyúöntés mesterségével is.

Sárospatak Borsitól mindössze 17 km-re található. A vár megközelíthető közúton, kerékpárral és nemsokára vízen is.

>> patakcollege.hu

Református kollégium, Sárospatak

Az egyik leghíresebb református kollégium fénykorát épp I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakában élte. Ekkor érkezett ide Lorántffy Zsuzsanna meghívására Comenius is, a kor leghíresebb pedagógusa. Az iskolatörténeti kiállítás mellett a nagykönyvtár is izgalmas látnivaló.

Sárospatak Borsitól mindössze 17 km-re található. A kollégium megközelíthető közúton, kerékpárral és nemsokára vízen is.

>> vsmuzeum.sk

Rodostói ház, Kassa (Košice)

II. Rákóczi Ferenc olyan történelmi személyiség, akinek viharos élete tükrözi Közép-Európa és a térség nemzeteinek drámai sorsát, miközben szorosan össze is fonódik azzal. Ezért természetes, hogy a közös múlt történelmi térképén kitűnik az egyedülálló kassai Rákóczi-emlékhely, II. Rákóczi Ferenc emlékháza, a Rodostói ház is.

A Hóhérbástya udvarán, a Fazekas utcában elhelyezkedő épület első tárlata 1991-ben volt megtekinthető a Kelet-Szlovákiai Múzeum közreműködésével. A tárlat mai formája 2013-ból ered. II. Rákóczi Ferenc és sorstársai környezetét idézi a száműzetésben a török Rodostó városában, amely a Tekirdağ-hegység lábainál, a Márvány-tenger partján fekszik Isztambultól nyugatra. Bár a ház utánzatának megépítéséről már 1908-ban döntöttek, az épület csak 1940-1943 között épült fel. A 18. és 19. század fordulójáról származó lakóépület földszintjét használták fel az építkezés részeként.

A tárlat közelebb hozza a látogatókhoz II. Rákóczi Ferenc személyét, életét és halálát a száműzetésben, földi maradványainak hazahozatalát és ünnepélyes 1906-os kassai temetését. Az emlékház fő része a nagy ebédlő, amelynek állítólag több részét maga Rákóczi készítette el és díszítette. A tárlatot korabeli fegyverek és képzőművészeti alkotások – a Rákócziak családi portréi és törökországi akvarellek – egészítik ki, de megtalálhatóak itt a szabadságharc pénzverési és éremkészítési példái, török korabeli bútorok, Rákóczi személyes tárgyai, valamint a halálával és ünnepélyes kassai temetésével kapcsolatos tárgyak is.

Kassa Borsitól egy órányi autóútra található.

>> domsvalzbety.sk

A kassai Szent Erzsébet-dóm Rákóczi-kriptája

1906-ban alakították ki azt a kriptát, amelyben ma nem csupán II. Rákóczi Ferenc fejedelem földi maradványai pihennek, de ide van eltemetve édesanyja, idősebb fia és hűséges embereié is. A kripta lejáratánál látható Dudits Andor festménye Rákóczi életéről.

Kérjük a kedves látogatókat, hogy látogatásukat a misék idején kívülre tervezzék!

Kassa Borsitól egy órányi autóútra található.

>> regec.hu

Regéc vára

Regéc várát vélhetően Aba Amadé nádor építtette 1300 körül. Tulajdonosai között a Szapolyai, a Serédy, az Alaghy család is szerepelt, majd 1644-ben I. Rákóczi György fejedelem elfoglalta és fényes főúri rezidenciává változtatta. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának egy részét a Regéci várban töltötte. 1686-ban az egy évvel korábban bevonuló Habsburg csapatok leromboltatták a várat.

Ha már a településen jár, a vár mellett térjen be a látogatóközpontba is, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról szóló, élményekkel teli kiállítás várja.